#: locale=hu
## Tour
### Description
tour.description = Virtuális séta
### Title
tour.name = MTA-KIK Keleti Gyűjtemény
## Skin
### Multiline Text
HTMLText_887C3244_8652_41B6_41DD_CB0F83A9EE8B.html = 1. Biblia, Genezis, amelyet Goldziher Ignác már ötévesen elolvasott.
London, 1853, Kaufmann Dávid könyvtárából.
2. A 16 éves Goldziher Ignác egyetemi jegyzetei Télfy Iván (1816–1898) görög irodalomról tartott egyetemi előadásairól.
MTA KIK Keleti Gyűjtemény, Goldziher 1866
3. Babiloni Talmud, amelyet Goldziher Ignác gyermekkorában magántanárok segítségével tanulmányozott. Prága, 1832, Kaufmann Dávid könyvtárából.
1. Georg Ebers: Aegypten in Bild und Wort. Stuttgart 1879–1880. E műben Goldziher az egyiptomi Azhar mecsetről írt egy fejezetet, ahol a főmufti engedélyével ő is hallgathatott előadásokat keleti tanulmány-útja során.
2. Goldziher Ignác által 1873–1874-ben Jeruzsálemben és Kairóban tett keleti tanulmányútja során gyűjtött népdalok.
MTA KIK Keleti Gyűjtemény, Goldziher 38
3. Goldziher 1870-ben Lipcsében közreadott doktori disszertációja egy 13. századi héber lexikográfusról (Tanhum ha-Jerusalmi).
1. Goldziher egyik fiatalkori, máig időtálló műve az arab nyelvtudomány történetét taglalja. Angol fordításban 1994-ben történt megjelenése óta folyamatosan hivatkoznak rá.
MTA KIK Keleti Gyűjtemény, Goldziher 147
2a, 2b. Goldziher először bosnyák nyelven megjelent arab irodalomtörténetének magyar nyelvű kézirata és eredeti bosnyák kiadása. E mű később angolul és magyarul is megjelent.
MTA KIK Keleti Gyűjtemény, Goldziher 1, 713.667
3a, 3b. Az arab irodalomtörténet boszniai kiadását Krcsmárik János (1857–1919) kormánytanácsos, Goldziher egykori tanítványa, az iszlám jog kiváló szakértője intézte. Ebben az ügyben számos levelet váltott Goldziherrel.
4. Goldziher hosszú ideig dolgozott Ibn asz-Szikkít (megh. 858) 11. századi kommentárral ellátott lexikográfiai művének (Tahdzíb al-alfáz) a publikálásán, amelyet az utolsó pillanatban azért vont vissza, mert időközben (1896–1898) megjelent a mű Louis Cheikho (1859–1927) jezsuita szerzetes kiadásában.
MTA KIK Keleti Gyűjtemény, Goldziher 2
1. Goldziher Ignác orvosai tanácsára több nyarat töltött az északi-tengeri Sylt szigeten. Ennek az 1905. augusztus 14-én kelt levélnek az alapján, amelyben megemlíti, hogy pihenése során egy magánkönyvtár judeo-arab kéziratait olvasgatja, feltételezhető, hogy tevékeny szerepe volt abban, hogy a Kaufmann-gyűjtemény a Magyar Tudományos Akadémiára került.
2. Goldziher első jelentős könyve, az 1876-ban a Lipcsei Brockhaus kiadónál megjelent Der Mythos bei den Hebräern und seine geschichtliche Entwicklung a héber mitológiát és az óizraeli vallás fejlődését tárgyalja. Németül napjainkig számos kiadást ért meg, ezenkívül megjelent angol és magyar fordítása is.
3. Goldziher 1887–1888-ban A zsidóság lényege és fejlődése címen tartott népszerű előadássorozata a zsidó vallás- és eszmetörténetről halála után, 1922–1923-ban könyv alakban is megjelent.
4. A berlini Lehranstalt für die Wissenschaft des Judenthums munkatársainak távirata, amelyben Goldziher Ignácot, a zsidó tudományok jeles művelőjét köszöntik fel 60. születésnapja alkalmából 1910-ben.
5. Goldziher Ignác fontos középkori zsidó vallásfilozófiai művet adott ki 1907-ben a párizsi Bibliothèque nationale kézirata alapján: Kitâb maʽânî al-nafs: Buch vom Wesen der Seele. Berlin, Weidmannsche Buchhandlung.
1a, 1b. Goldziher két akadémiai székfoglaló előadása, amelyeket levelező, ill. rendes taggá választása alkalmából adott elő.
A pogány arabok költészetének hagyománya (1893) című értekezésében máig érvényes módon tisztázta a legkorábbi versek legfontosabb fogalmainak eredeti jelentését, történeti jelentéstani módszerrel visszavezetve a későbbi arab szótárak által feltüntetett jelentéseket az eredeti használatukra. E mű egy részének német fordítása 2021-ben jelent meg. 1896-ban ez a tanulmány képezte alapját az Über die Vorgeschichte der Hiģâ’-Poesie című írásának, amely az Abhandlungen zur arabischen Philologie első kötetében jelent meg.
MTA KIK Keleti Gyűjtemény, Goldziher 152, 750.280
MTA KIK Keleti Gyűjtemény, Goldziher 144
Goldziher elsőként számolt be az 1905-ben az Akadémiának adományozott, nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő értékű, összességében több mint 3000 tételből álló hebraisztikai gyűjteményről, a tudós könyvgyűjtő, Kaufmann Dávid (1852–1899) könyvtáráról.
MTA KIK Keleti Gyűjtemény, Goldziher 164
4a, 4b. Két emlékbeszéd, amelyeket Goldziher tartott egykori tanárairól, Heinrich Leberecht Fleischerről (1889-ben) és Vámbéry Árminról (1915-ben), a Magyar Tudományos Akadémia kül- és tiszteleti tagjairól.
MTA KIK Keleti Gyűjtemény, Goldziher 151, Goldziher 174
1a, 1b, 1c. Goldziher Ignác 1912-ben tartott előadást a Magyar Tudományos Akadémián A koránmagyarázás különféle irányairól. Ez lett az alapja a következő évben az Uppsalai Egyetemen tartott előadássorozatának, amely 1915-ben svéd fordításban is megjelent. Ez utóbbiból nőtt ki utolsó nagy műve, a Die Richtungen der islamischen Koranauslegung (Leiden 1920), amely nem csak megjelenésekor számított egyedülálló hiánypótló munkának, de jelentőség mutatja, hogy közel száz évvel megjelenése után angolul is kiadták.
MTA KIK Keleti Gyűjtemény, Goldziher 161
3. A Paul Hinneberg által szerkesztett Die Kultur der Gegenwart című sorozat keleti vallásokkal foglalkozó kötetében megjelent és több nyelvre lefordított Die Religion des Islams című írása az egyik legjobb összefoglaló az iszlám vallásáról, amely rövid terjedelme ellenére sok új meglátást tartalmaz.
MTA KIK Keleti Gyűjtemény, Goldziher 173
A magyar építész Herz Miksa (1856–1919) mintegy negyedszázadon át irányította az iszlám és kopt építészeti emlékek megőrzését Kairóban. Egyik fő műve a 14. századi Haszan szultán mecset restaurálási terve volt, amelyet 1899-ben gazdagon illusztrált kötetben publikált (La mosquée du sultan Hassan au Caire). Ezt az albumot, amelyet a szerző adományozott az Akadémiának, jó barátja, Goldziher Ignác A kairói Haszan-mecset című előadásában ismertette részletesen az Akadémia ülésén 1901. november 5-én.
MTA KIK Keleti Gyűjtemény, Goldziher 158; 704.968
1. Goldziher Ignác útlevele, 1895
2. Goldziher Ignác hajókiránduláson 1904-es amerikai útja során, „a legkülönb társaságban, melyet tudományos ember óhajthat”.
3. Sir Edward Denison Ross (1871–1940) 1905-ben írt levele, amelyben örömmel tájékoztatja Goldzihert, hogy tud számára küldeni egy frissen másolt kéziratot a 11. században Andalúziában élt Ibn Hazm genealógiai művéből, amelyet a rámpúri fejedelem készíttetett a könyvtárában lévő régi példány alapján. Denison Ross tudta, hogy az Indiában másolt könyv inkább szépségével és nem szöveghűségével tűnik ki, mégis elküldte Goldzihernek, mert tudta, hogy érdeklődik a tartalma iránt.
MTA KIK Keleti Gyűjtemény, Goldziher 153
5. II. Oszkár szavai, amelyekkel átadta Goldzihernek a nagy aranyérmet, Stockholm, Riddarhuset, 1889. szeptember 2.
MTA KIK Keleti Gyűjtemény, Goldziher 203/1
6. Goldziher Ignác Lipcsében szerzett doktori fokozatának 50. évfordulóján, 1920. február 27-én a Porosz Tudományos Akadémia által kiállított díszoklevél.
MTA KIK Keleti Gyűjtemény, Goldziher 203/3
1. Goldziher támogatását kérő, 1892. június 24-én kelt levél a köpcsényi zsinagóga helyreállításához. Goldziher felmenői a 18. századtól kezdve e városban éltek mielőtt édesapja Székesfehérvárra költözött volna.
2a, 2b, 2c. Válogatás a Goldziher Ignácot 70. születésnapján felköszöntő levelekből: az Országos Izraelita Tanítóképző-Intézettől, illetve a pesti és a várpalotai hitközségektől. Várpalota rabbija korábban Goldziher első tanára, a jeles hebraista Freudenberg Mózes Wolf volt.
1. Goldziher Ignác és Mittler Laura esküvői meghívója, 1878. május 21.
2. Mazel tov! Bacher Simon (1823–1891) 1880. március 15-én kelt héber nyelvű verses köszöntője Goldziher Ignác számára, idősebb fia, Miksa (megh. 1900) születése alkalmából.
3. A Goldziher család történetét elsőként a hazai zsidóság történetének jeles kutatója, Büchler Sándor (1869–1944) írta meg 1937-ben.
4. A zugligeti Wellisch-villa, ahol Goldziher hosszú éveken át a nyarakat töltötte, s ahol szívesen fogadott vendégeket.
5. Goldziher menyének, Freudenberg Mária (1890–1918) egyiptológusnak halála után megjelent publikációja a Mahler Ede emlékkönyvben, Budapest 1937.
MTA KIK Keleti Gyűjtemény, Goldziher 190
6. Goldziher Károly levele édesapjának, 1904. május 23. Ebben az időben Goldziher Ignác Angliában volt, ahol a Cambridge-i Egyetem díszdoktorává avatták.
7. Golziher Ignác 1910. november 2-án kelt levelének gépirata, amelyben családneve helyesírásáról ír barátja és mentora, Theodor Nöldeke (1836–1930) számára.
1. Goldzihert 1871. október 16-án kérte fel a pesti egyetem bölcsészeti karának dékánja próbaelőadás tartására sémi filológiából. Még abban az évben megkapta magántanári kinevezését és első egyetemi óráit már meg is tartotta a tavaszi félévben.
2. Goldziher iszlámjogi előadásaihoz készített jegyzeteiből: az adók és a dzsihád kérdése.
MTA KIK Keleti Gyűjtemény, Goldziher 54
3. Goldziher egyik tanítványa, Pfeiffer Izsák (1884-1945) sümegi rabbi köszönő szavai tanárához.
4. Goldziher hálás köszönetet mondott barátjának, Ferenczi Zoltánnak (1857–1927) azért, mert az 1903-ban elküldte neki Goldziher egykori mentoráról, Eötvös Józsefről (1813–1871) írt könyvét.
5. Goldziher 60. születésnapjára készült Tabula gratulatoria.
MTA KIK Keleti Gyűjtemény, Goldziher 203/2
Georg W. F. Freytag (1788–1861) arab forrásokon alapuló, 1830 és 1837 között Halléban megjelent monumentális arab–latin szótárának oldalait Goldziher Ignác egész életén át sűrűn látta el javításokkal, megjegyzésekkel és kiegészítésekkel.
A köteteket a II. világháború alatt Goldziher utolsó tanítványa, Somogyi József (1898–1976) őrizte meg.
1a, 1b. Utolsó tanítványa, Somogyi József (1899–1976) nagy odaadással ápolta mestere emlékét. Több írását fordította le angolra és hat kötetben kiadta összegyűjtött idegennyelvű műveit. Külön cikket szentelt az Akadémián 1933-ban megnyílt Goldziher-szobának is: Joseph de Somogyi, “A collection of the literary remains of Ignace Goldziher”. Journal of the Royal Asiatic Society of Great Britain and Ireland 1 (1935) 149–154.
MTA KIK Keleti Gyűjtemény, Goldziher 198
2a, 2b. Magyarországon megjelent újságok beszámolói a Magyar Tudományos Akadémián 1933-ban megnyílt Goldziher-szobáról, amely a tudós levelezését és kéziratait tartalmazta.
MTA KIK Keleti Gyűjtemény, 750.327, Goldziher 199
3a, 3b. Goldziher haláláról megemlékeztek a hazai és külföldi tudósok is, mint például Heller Bernát (1871–1943) és Richard Hartmann (1881–1965).
MTA KIK Keleti Gyűjtemény, Goldziher 186, 201